Punnany Massif: Telik(1)
[Chorus / Refrén]
"Zöld volt a mező,
színes a rét,
ház ült a völgyben
és kék volt fent az ég..."(2)
[Verse One / Első versszak -- Rendben Man]
Ja...
Megkérnélek, Istenem, hogy ne a szegény embert bántsd(3)
De mit tehet, ha előbb-utóbb úgyis eléri credit crunch(4)
Elküldik a cégtől, mondván, hogy nem költséghatékony
Kritikus tömeggé duzzad az utcákon a sok hajlékony(5)
Étel helyett kapunk jogot, tisztán, kiváltságként
Álszent ígéretekkel vértezve bukik a szabadságkép
Értékvesztve rohan a világ, gyengét a peremre taszít;
mint az állatoknál, itt is az erősebb kutya baszik(6)
Nem a földön járunk: réges régen már a betonon
Leaszfaltoztunk mindent szinte magunktól, szabadon
Nem vész el semmi, úgy mondják, csak átalakul
Ezáltal a kultúránk fogalmává is más vált alapul
Ostoba celebvilág, színész- meg bálványimádat
Bébi, mindegy, micsinálsz, csak dobd ki azt a kis pinádat
Nem számít, ki látja; amíg tudom, gyorsba' letolom,
amíg hat rajtam a mesterséges feromonom(7)
Előre, droidok; minden nap harc, de nem a végső(8)
A boldogsághoz vezető úton sok akadály meg lépcső van
Nem para, hogy égő; megteszed, amin a sorsod áll
Csak taposs, és lesz Lacost meg úri lakosztály... Fáj,
hogy mi volt rég, hogy mi volt igazán az édes
Elmesélni már csak nagyapáink meséje képes
Az biztos, hogy van, volt, lesz rossz és szép
Valami virágzik, majd elrohad, amit az idő széttép
[Chorus / Refrén]
"Zöld volt a mező,
színes a rét,
ház ült a völgyben
és kék volt fent az ég..."(2) (2x)
[Verse Two / Második versszak -- Wolfie]
Ma már új vonatok robognak -- igaz, régi síneken
A menetrendet meg a trendet az Internet keresi ki nekem
Konzervatívan, sikkesen, nincs rózsa, meg már csipke sem
Hisz egyik Grimm-mese sem köszön vissza egyik rímbe' sem(9)
Manapság nem olvasnak; behódolnak mindenféle vasnak,
legyen az számító- vagy szállító-, számokban gazdag gép
Még kér a nép, hát adjatok neki(10) a sok gyorsétteremben
Minden kanál után mintha éter lenne bent az ételemben
Változnak a korok, a világ kerek már a nőknek(11):
Technikával taktikáznak a szingliéletművek
Bezzeg régen még téma volt a sok csillag az égen
Mára a romantika nem más, mint antik rom
Minden idős az egyben öreg, meg is mozgatnak minden követ
Hisz aki egy bölcset nem követ, gyökerestül tépi ki a tövet
A fiatal mérges, az öreg nyelve érdes,
hiszen a vén csak vénnyel képes élni, különben szétes'(12)
Úgy hozta a természet, ne csak félig nézd az egészet
Más kor, más osztály; azt osszad, amit hoztál
[Chorus / Refrén]
"Zöld volt a mező,
színes a rét,
ház ült a völgyben
és kék volt fent az ég..."(2) (2x)
